Paulo Coelho idézetek

~ Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik
neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba,
hogy megölelhesd.

~ Bármennyire szeretném is újra látni, tudom, hogy soha többet nem
tér vissza.

~ De az idő, azon kívül, hogy begyógyította a sebeimet, valami
egészen különöset is tartogatott a számomra: megmutatta, hogy
életünk során képesek vagyunk egynél több embert is szeretni.

~ Menj el, és soha többet ne is gyere vissza az életembe, mert
amióta ismerlek, pokol az életem, és epekedve várom azt a
pillanatot, amikor elém állsz, átölelsz, és megcsókolsz, és arra
kérsz, hogy maradjak mindig melletted. De ez a pillanat soha nem
jön el.

~ Eltévedt bárány voltam, de Te visszafogadtál. Az életem
halott volt, de Te föltámasztottad. A szívemben már nem l
akott szerelem, de Te visszaadtad nekem ezt az adományt.

~ Tudom, melyik utat kell követnem, és megteszek mindent,
ami tőlem telik, hogy méltósággal végigmenjek rajta.

~ Vannak dolgok az életben, amikért érdemes a végsőkig harcolni.

~ A harcos néha éppen az ellen harcol, akit szeret.

~ Ha leomlanak a falak, a szerelem mindent eláraszt, és
nincs többé lehetséges és lehetetlen, nem számít, hogy
meg tudjuk-e tartani a szeretett lényt: szeretni annyit jelent,
mint elveszíteni a fejünket.

~ Évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány
másodperc a lerombolásához.

~ A fiatalok már csak ilyenek. Maguk szabják a határokat, és
meg sem kérdezik, hogy a testük bírja-e. De a testük mindig bírja.

~ Ne féljetek mások lenni, de tanuljátok meg, hogyan kell feltűnés nélkül csinálni.

~ Azt mondta a szívem, hogy szerelmes vagyok. És én boldogan, mosolyogva aludtam el.

~ Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem
csináltam semmit.

~ Abban a pillanatban, hogy kiválasztunk egy utat, a többi eltűnik.

~ A valóságban a dolgok gyakran még sokkal abszurdabbak, mint a
könyvekben.

~ El kell fogadnunk, hogy a lelkünk - bár örökkévaló - jelen
pillanatban az idő hálójában vergődik, annak pedig megvannak
a maga korlátai és lehetőségei.

~ Harcolni kell a gyarapodásért - de anélkül, hogy beleesnénk
az ezáltal elérhető hatalom csapdájába, amiről tudjuk, hogy
nem ér semmit.

~ Tudomásul kell venni a halált, hogy jobban megérthessük
az életet.

~ A "divat" valójában nem más, mint annak a kifejezése: a te
világodhoz tartozom. Én is a te hadsereged egyenruháját
hordom, ne lőj rám.

~ A kegyelemmel nem lehet spórolni. Ha nem használom
ki azonnal, örökre elveszítem őket.

~ Mindannyiunknak egyetlen célja van a teremtésben,
ez pedig a Szeretet. De ez nem korlátozódhat egy emberre -
szét van szórva a világban, és arra vár, hogy megtaláljuk.
Ébredj föl, ébredj rá erre a szeretetre. Ami elmúlt, nem biztos,
hogy visszatér. Ami jön, azt föl kell ismerni.

~ Vannak olyan könyvek, amelyek álmodni hívnak, és vannak
olyanok, amelyek megmutatják a valóságot.

~ De hát az élet már csak ilyen: panaszkodni éppoly
felesleges, mint reménykedni.

~ Ki mondja, hogy a gyerekek nem képesek önállóan
eldönteni, hogy mihez kezdjenek az életben?
A felnőttek.
És miközben cseperedünk, mi is azt hisszük, hogy ők a
legbölcsebbek és a legokosabbak a világon.

~ Abban az egyetlen percben benne volt életem minden
boldog pillanata.

~ Nincsenek kivételes lehetőségek, az élet mindig ad még egy esélyt.

~ Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket
elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék,
milyen sokat jelentenek egymásnak.

~ Igen, nagyon szeretlek, senki mást nem szerettem így,
és éppen ezért megyek el, mert ha maradok, az álom valósággá
változik, és akkor majd birtokolni akarlak, azt akarom, hogy az
enyém legyen az életed... De nem, nem akarom, hogy a mi
szerelmünk is rabszolgasággá változzon. Jobb,
ha megmarad álomnak.

~ Megtanulták szabadon szeretni egymást, és tudták,
hogy semmilyen más kapcsolat nem lehet ilyen jó - és talán
ez volt az egyetlen oka, hogy szerették egymást, mert tudták,
hogy nincs szükségük egymásra.

~ Az idők kezdetén kicsi volt az igazságtalanság. De minden
újabb kis igazságtalanság hozzáadódott, bár önmagában
egyiknek sem tulajdonítottak jelentőséget. És nézzétek,
hova jutottunk.

~ A nagy változások mindig olyankor történnek, amikor a legkevésbé
várjuk őket.

~ A jónak és a rossznak ugyanaz az arca, minden csak attól függ,
hogy életünknek melyik pillanatában találkozunk velük.

~ A bölcs éppen azért bölcs, mert szeret. A bolond pedig azért
bolond, mert azt hiszi, hogy megértheti a szerelem lényegét.

~ Még egy lépés, és a varázslatot tönkreteszi a valóság.

~ Két másodpercnyi haldoklás rövidnek tűnik, de az időt nem így mérjük.

~ De mielőtt meghalok, még harcolni akarok az életért. Ha megtanulok
egyedül járni, oda megyek, ahova akarok.

~ Ha meg akarom találni az igaz szerelmet, először is
magamat kell megtalálnom.

~ Az élet túl rövid - vagy túl hosszú - ahhoz, hogy
megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le.

~ Néha az egész élet olyan rövidke idő alatt megváltozik, hogy az ember nem is tud hozzászokni.

~ Nem akarok semmin sem változtatni, mert nem tudom,
hogyan változtassak. Már túlzottan hozzászoktam önmagamhoz.